Art of Agile alapok

MOTTÓ:
„Csak azért láthattam távolabbra, mert óriások vállán álltam.”

Sir Isaac Newton

Mi az agilitás szerintünk?

  • a világ felfedezésének korszerű útja
  • a fej, szív, kéz – gondolat érzés és cselekvő akarat összhangja
  • könnyedség – a komplexbe nem belebonyolódás (mindset/tudatszint váltás)
  • érkékrend és gondolkodásmód
    • figyelem (célok, küldetés, vízió)
    • döntési szabadság (felelősség)
    • akció
  • térteremtés a szabad akaratnak
  • visszatekintés és újratervezés
  • a dinamikus, a mozgásban lévő hosszú távon erősebb mint a forma, a megkövült
  • resourceful (önerős)
  • terápia gyengélkedő, beteg szervezeteknek
  • transzformációs út borostyánból a Teal felé
  • (szív)dobogás, ritmus – (sustainable pace)
  • éltető formák gyűjteménye
  • hála megélése a szállításban, átadásban (befejezettség)
  • közösség élmény és flow
  • folyamatos fejlődés fókusza
  • a jelen-levés edzőterme – múltból tanulás és a jövő érzékelése
  • a döntésképesség fejlesztése

Mit jelent az Art a nevünkben?

Az Agilitás e kor technikailag és szociálisan is leggyorsabban fejlődő, megújító területéről, az IT -ből fakad, de mára már jelentősen kinőtte ezt a bölcsőt.

Míg néhány szoftverfejlesztési folyamat, egy csapat működésének szabályszerüségét már kellő pontossággal körül tudjuk írni, egy egész vállalat működését, vagy a vezetés misztériumát csupán kellő alázattal, a tudatosság és a művészi érzék megfelelő egyensúlyával tudjuk feltárni.

Tapasztalatunk és gyakorlatunk számos művészeti ág alkalmazását érinti. Egy új szociális művészet kialakulásának vagyunk szemtanúi, mely inspirációit a klasszikus művészetek (mozgásművészet, dráma, képzőművészet, zene, stb.) területeiről nyeri. Számunkra egy fontos küldetés, hogy a munkában, a szervezetek világában is teret nyerjen az ember teljes lénye és a művészeteken keresztül új gondolatok inspirálják a szervezetek vezetőit.

Az Agilitás mai népszerüsége abból a korszellem inspirálta felismerésből fakad, hogy a mai ember képes és igényli is a munkájával a gondolkodás, érzés és cselekvés összhangját/egyensúlyát újra és újra megteremteni. A szociológia, pszichológia, közgazdaságtan felismerései részben tudatosan, részben öntudatlanul újfajta munkaszemléletet teremtenek. Az elmúlt 80 évben gyökeresen átalakult az emberképünk. Ennek néhány fontos építőköve:
  • 1900: Taylor (Gantt munkatársa) megalkotja a “tudományos” menedzsment modelljét, ami a mai napig hatással van arra hogyan alakítjuk szervezeteinket
  • 1914: Sri Aurobindo elkezdi használni az integrál kifejezést, később ez nagy hatással lesz Ken Wilber munkásságára
  • 1917: Dr. Rudolf Steiner bemutatja a szociális hármas tagozódás elvét szemben a Wilsoni modellel, ennek alapja 3 alapérték megfelelő alkalmazása (a szabadságé a gondolkodás és kultúra világában, az egyenlőség a jogok és megállapodások világában valamint a testvériségé a gazdasági életben)
  • 1928: megszületik a DISC ember tipológia az ősi (föld, víz, levegő, tűz avagy a négy temperamentum) tipológiák megújításaként
  • 1939: Gebser kidolgozza az integrál szemlélet alapjait
  • 1943: Maslow megalkotja az emberi szükségletek piramis modelljét
  • 1944: létrejön az MBTI tipológia az emberi érzékelés, érzés, gondolkodás és intuíció Jungi fogalmaira épülve
  • 1950: megszületik a klasszikus projekt menedzsment és ezzel párhuzamosan Japánban a LEAN
  • 1951: Rogers először használja a történelem során az Empátia kifejezést egy új jelenség (szándékos egymás felé fordulás) leírására
  • 1968: Friedrich Glasl megfogalmazza a Theory U korai változatát Dr. Rudolf Steiner tanításai alapján
  • 1969: létrejön a PMI, a projekt menedzsment szakmává válik
  • 1970: megszületik a rendszerszemlélet
  • 1973: Ken Wilber befejezi első integrál könyvét, modelljében összekapcsolja többek között a spriráldinamika, a holon elmélet és Gebser modelljeit
  • 1974: leírásra kerülnek a spiráldinamika (az ember, közösségek, szervezetek evolúciós modelljének) alapjai
  • 1989: megjelenik Covey könyve (A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása) melyben kifejti a bőség és szűk-ség szemlélet következményeit
  • 1990: Peter Senge kifejleszti a tanuló szervezet koncepcióját, mely a rendszerszemléletre, szakmai kiválóságra törekvésre, mentális modellekre, közös vízióra és a csapat tanulásra épül
  • 1993: Megszületik a Kanban módszertan és a facilitáció szakmává válik
  • 1995: létrejönnek a SCRUM alapjai és a Scrum Master mint egy új, autoritás nélküli szolgáló vezető előképe
  • 1996: megjelenik az első könyv a Spiráldinamikáról
  • 2000: Otto Scharmer megalkotja a korszerű Theory U fejlődésmodellt
  • 2001: megszületik az Agilis kiáltvány, létrejön a Lean Six Sigma ami az 5S szemléletet integrálja
  • 2007: megszületik a Holacracy mely alkotmányszerűen kódolja a tanuló és agilis szervezetek formáit és működését
  • 2008: Alex Osterwalder és kollégái bemutatják a Business Model Canvas -t
  • 2009: Daniel Pink megírja a belső motiváció szemlélet egyik alapművét, a “Drive” -ot
  • 2010: elkészül a nyitott, letölthető SCRUM guide és megszületik a Steve Denning bábáskodásával a “Radical Management”
  • 2012: publikálásra kerül a Spotify munkakultúrája ami idővel követendő példává változik
  • 2014: Frederic Laloux megírja esettanulmány gyűjteményét a “Reinventing Organisations” -t melyben jövőbemutató szervezeti kultúrákat rendszerez az integrál szemlélet keretrendszerével, az IMU Augsburg bemutatja a szervezetek fejlődésének térképét
  • 2015: megszületik az Open Participatory Organisations modellje és a Corporate Rebels kezdeményezés
  • 2017: Kiss Ferenc a Circle43 csoport tagja megírja a “Szociokrácia és Holokrácia” c. könyvét
  • 2018: megjelenik a hivatalos SCRUMBAN model, a reinventing térkép 15 nyelven elérhetővé válik, a csapatunk a Presencing intézettel egy Communities for Change programban vesz rész a munka képzetének megújításáért
  • 2019: megszületik az Art of Agile szervezet, valamint elindul a Jövőképző iskola, mely a Circle43 (community of practice) és a Vezetői Kerekasztal (organikus vezetőképző intézet) összeolvadásával szervezetfejlesztőket, agilis trénereket képez az Art of Agile -al együttműködve. A Reinventing Agile manifesztum megszületik.
  • 2020: A Sayling Wen alapítvány szervezésében a legnagyobb Taiwani cégek vezetői vesznek részt egy Theory U és Reinventing workshopon.
  • 2021: Magyarország nagyvállalatainál sok ezer ember ismerkedik meg a tudatosság fejlődésének modelljeivel és az agilis működés gyakorlatával. Elkészül legalább 500 percnyi rajzos animáció, oktatási anyag a vezetés korszerű formáiról.
  • 2022: Elkészül az angol nyelvű weboldalunk 

Felismertük…

…hogy az Agilitás ma is hangsúlyozza e kor feladatai közül a következőket (melyeket mélyebb szinten is szeretnénk bemutatni és érthetővé tenni):

  • tanulás a tudatos kísérletek által, mely kísérletek mind a stuktúrákra, mind a folyamatokra, mind a képzetekre kiterjednek
  • tanulás az értékteremtés által, az érték megismerési útja
  • a ritmusok, ismétlődő események hatásának és szerepének mélyebb megismerése és alkalmazása
  • a kérdezés kultúrájának kialakítása
    a visszajelzés, az értékelés kultúrájának fejlesztése
  • az egyensúlyra törekvés, a közép teremtés képessége
  • a múltból hozott formák, folyamatok, kapcsolatok, képzetek átértékelése (az elavult elengedése)
  • munka egy közösségben, csapatban – az együttműködés formáinak és dinamikáinak megismerése, tudatos csoporthoz kapcsolódás komplex termékek és megoldások közös létrehozására

Hiszünk…

…abban, hogy e kor további feladatainak is meg kell jelennie az Agilis gyakorlatban:

  • az emberi egyéniség kibontakozása a tudatos csoporthoz kapcsolódás segítségével
  • a gondolkodás, az érzés és az akarat összhangba hozása egyéni és szervezeti szinten
  • a kibontakozó jövőhöz való kapcsolódás (a kor-szerű megragadása – kutatás, innováció, jelenlét, érzékenység)
  • a tanulás folyamatának mélyebb megértése és alkalmazása
  • tudatosság, felelősségvállalás növekedése, bővülése – a teremtés, kezdeményezés gyarapodása